Jó eséllyel feltűnnek még itt a közeljövőben olyan holmik, amiket “eddig még ezt nem is láttam” címkével tudnának ellátni, akik excel-tábla szinten ismerik a komplett ruha-, cipő-, táska- és kiegészítő-táramat – nyugtassatok meg, hogy nincs köztetek ilyen -, de azok mind régi, esetenként akár több éves beszerzések is lehetnek, amiket egyszerűen elfelejtettem beblogolni.*

Új holmit viszont egy ideig biztosan nem veszek, úgyhogy ezt még mindenképpen bemutatom. Az eperjesi plázában(!) vettem ezt a szatyrot egy Medicine nevű lengyel cég boltjában (ők se fizetnek a reklámért, nyilván), mert nem tudtam ellenállni neki.

Nem állítanám, hogy ilyen holmikkal van tele a ruhatáram, sőt, azt sem, hogy általában vonzónak találnám az efféle cuccokat, azt meg pláne nem, hogy bármikor elkap egy impulzusvásárlás(!) egy plázában(!), és veszek egy szatyrot(!), de ezt akkor sem tudtam otthagyni. Még belső zsebe is van!

Mi sem jellemzőbb, hogy az volt róla az első gondolatom, “úúúú, majd ebben fogom bevinni a zéhákat meg a dolgozatokat, úúúú”. Aztán persze eszembe jutott, hogy arra még jócskán várni kell, mert az egész őszi félévet fizetés nélküli szabadságon töltöm.

Ez az ősz hülyébb lesz bármelyik eddiginél, és én épp eléggé szorongok tőle, ráadásul most vettem hozzá egy olyan szatyrot is, ami kábé úgy fest, mint egy női szimfonikusmetál-zenekar lemezborítója. Ááááá, lőjön le valaki.

* Ez nálam sajnos bármikor megeshetett. A szopornyica ideje alatt különösen.