Mivel holnap szombat van, vasárnap nincsen bót, és a lakás mindösszes kétlábúja kezd afféle tipikus “holafejem”-tüneteket produkálni, írtunk egy bevásárlólistát, és beleciheltük magunkat Emesébe. (Úgy éljek, amikor elkezdtem írni ezt a mondatot, csak úgy süvített belőle a kristálytiszta logika. Most, hogy visszaolvastam, már én se értem az ok-okozatokat. Na mindegy.)
A listát természetesen úgy elfelejtettük, mint a sicc, pedig ott volt a táska zsebében, úgyhogy nem vettünk zsírt, ami pedig a kenyérbe kell. (Ez is egészen logikus mondatnak látszott, mikor írni kezdtem.)
Kenyér attól persze még lesz. Csakazértis.
