Mint már mondtam, innentől egy teljes hetem van egyedül*, és ez lehet egy nagyon produktív hét is, de lehet az is, hogy mindvégig csak nagyon szar filmeket fogok nézni félszemmel egy kis horgolgatás mellé, közben meg csokit eszem. Ó, ti végtelen lehetőségek!

Ez a ruha viszont valószínűleg repülni fog a szekrényből, hacsak ki nem találok rá valamit, mert ez tényleg rettenetesen idétlen nyakmegoldás. Az anyaga nagyon kellemes pamut, kár lenne teljesen kidobni, viszont ahhoz, hogy mit csináljak vele, gondolkozni kéne. Az marhára fárasztó. Csoda, hogy ennyire tanácstalanul pislogok a jövőbe? (Igen, a jövő továbbra is balfelé fent van.)

* Plusz Maci. Ő viszont (kopogjam le) nem a legproblémásabb lakótársak közé tartozik, napi igénye kimerül húsz óra alvásban, négy étkezésben (két szaftos, két száraz), egy kis futtatásban a lézerpointerrel, plusz némi gügyögésben és simiben. Ha furminálást is kap hozzá, az már a végtelen boldogságba vezető kapu.