Ez itt meglehetőst szokásban van, hát nincs abban semmi meglepő, ha most azt veszem fel, amit csütörtökre válogattam össze, mert minek strapálja magát pluszban az ember. Ez most különösen azért jön jól nekem, mert továbbra is eléggé rottyon vagyok, bár most éppen inkább mentálisan, mint fizikailag. A tünetek persze mindkét esetben azonosak, nyöszörögve fekszem az ágyban, és nem bírok felkelni.

Istenkém, éljük túl valahogy ezt a hetet. Meg a következőt meg a következőt.