Én ugyan egészen összeszedettnek látszom máma saját kereteimen belül,

mely keretek kissé repetitívek ugyan, de ébrentartáshoz megfelelőnek tűnnek ebben a pillanatban. Ennek ellenére igen nehéz volt kimásznom Maci alól, aki rám hevert dorombolni, majd csámcsogni, és végül pedig horkolni is.

Sajnos tényleg nem volt könnyű kikászálódni alóla – többek között ezért szedem össze magam nehezen délutáni órákhoz, mert máskor ott a pörgés meg az uccuneki, és az ilyenfajta álomszuszékoknak esélye sincs rám telepedni, mert úgy futok körbe, mint egy nyuszi.

Hogy mindenkit megnyugtassak (vagy mégse), miután én dérrel-dúrral és nyávogva elindultam tisztálkodni, Csülök Úr édesen beheveredett a helyemre, és ott maradt.

Mi tagadás, ilyenkor szívesebben lennék Maci. Hé, emelje fel a kezét, aki ilyenkor nem lenne szívesebben Maci!