Én még mindig a lektorálást utálom leginkább a világon, bár majd ha befejezem, valószínűleg hátrébb lép kicsit a listán, a pacal meg a magyar köznevelés szétbarmolói pedig előbbre (bár ez utóbbiak most sincsenek nagyon hátul). Hajnal óta ezzel a rézbaszással tökölök, mert délig mindenáron be akarom fejezni.

Legalább annyi, hogy valamikor reggel hat környékén mindkét szőrös családtagom megtisztelt támogató jelenlétével, és kivételesen éppen le se rugdostak semmit az asztalról. Igaz, addigra már adtam nekik reggelit.

Nem akarjátok látni ti aztat, ahogyan én most kinézek, nem akarjátok.