Azt mondják, a hétvégére hidegfront várható. Ennek vajmi kevéssé fognak örülni a fák, akik elhitték, hogy most már igenis jön a tavasz. Tegnap a buszmegállóban az öreg göcsörtös nyárfa (nyárfa az, ugye, amiről késő tavasszal jön az a sok szöszmösz?) már ott szurkolt sok pici ököllel a márciusnak.
Esztergom amúgy napsütéses volt és kihalt,
a munkahelyem nemkülönben, ott dobozolgattam mélán és egyedül, térdig könyvben meg egyéb bizbaszban. Lövésem sincs, hogy fog kinézni majd végül az iroda. Attól tartok, minden bútort kidobnak belőle, ami ötven éve bírja a strapát, aztán telerakják az uraságoktól levetett papundeklivel.
Őszintén, az se érdekelne már, ha rajzolva lennének azok a bútorok, csak mehessek vissza igazándisiből tanítani, mert ez az onlájn szenvedés átkozottul kevéssé kompatibilis a pedagógusképzéssel. Látom a diákokat, meg megtartom nekik az órákat, meg ők is tartanak kiselőadásokat meg beszélgetünk erről-arról, de ez mind csak afféle digitális papundekli.
Minden nap más - mindennap más 