Kinéztem az ablakon a virágzó fosókaszilvára, aztán nem láttam semmit. Ebben nem volt semmi meglepő, mikor belegondoltam, hogy utoljára 2019-ben volt ebben a házban ablakpucolás. Másfél évvel ezelőtt. Úgyhogy tegnap nagy elszántsággal nekifeküdtem a feladatnak.

Az ablakokról sár jött le, nem viccelek. A tetőablakokról emellett extra mennyiségű rigószar is. A többiről meg belülről macskatakony. Az ablaktokokban döglött poloskák laktak meg nyírfazütymő. És menet közben elkezdett esni az eső is.

A végén viszont kinéztem a fosókaszilvára, és ezt láttam:

Aztán lenéztem a kezemre, és ott meg ezt:

(Igen, az ott mellettem a terasz padlóján rigószar. Ilyeneket pucoltam le az ablakokról. Blöe. Blöe.)

Ma reggel viszont nagy nekifenekedéssel levonultam a piacra,

és hoztam növények meg tojás.

Valamivel muszáj mímelni a normalitást, és én aztán ezúttal tényleg elszánt vagyok ezügyben.