Rendeske néni módjára végigmunkáztam a munkáznivalóimat, és leadtam határidőre az éppen aktuális izémizét, aztán két nappal meghosszabbították azt a leadási határidőt. Most általában sem vagyok jó passzban (bár ki van éppen abban, kérdem), de ettől itt és most az lett az alapállapotom, hogy “mindenki bekaphattya, haggyállógva, világ”. Igen, tudom, semmi okom éppen ettől ilyen alapállapotba kerülni, de hát így jártam, na.

Nesztek egy Maci, fésülés közben. Eksztatikusan dürrög is hozzá. Maci egy egyszerű, boldog lélek, sok szőrrel, és határidői sincsenek.