A tegnapi kriminális reggel után, mikor mínusz négy fokban és szinte vízszintesen eső hóban szobroztam végtelen ideig a buszmegállóban, az lett a legfőbb prioritásom, hogy ne üssön le valaminő takonykór. Jövő héten vizsgáztatok (elvileg három napon is, de ha nem akar javítani a jegyén senki, megúszom eggyel), pénteken (holnap) pedig találkozóm van a barátnőimmel. Ez utóbbit már háromszor helyeztük át újabb és újabb időpontokra, mert valaki mindig a) fel volt fordulva, b) fülig állt a határidőkben, c) mindkettő. Na hát ezúttal nem én szeretnék lenni ez a valaki.

A fentiek szellemében, ha nem jön közbe semmi, ma itthon kuksolom át a napot több kanna tea, valamint pokrócok és mackák meghitt társaságában. Nagyon ajánlom, hogy ne jöjjön közbe semmi.

Igen, ma is ugyanaz a ruha van rajtam, mint tegnap, őtözködős bloggerek szégyene aki stb. stb. Nem baj, holnapra varrok újat. És most ezzel csak félig-meddig vicceltem.