Előrebocsátanám, hogy a) ilyet még nem csináltam, b) ez még tőlem is erős egy kicsit, de hát mit tehetnénk, ilyen ez a szelaví.

Múlt pénteken a csizmám gonosz kis csatja ügyesen feltépte a legszebb mohazöld harisnyám térdét. Tudjátok ti, milyen nehéz egy szép mohazöld harisnyát találni? Nagyon. (Oké, bevallom, merő véletlenből tolongott elém egy esztergomi kínaibótban, 900 kemény forintokért, de csak egy darab volt belőle. Néha az a gyanúm, az esztergomi kínaibótok csak azért tartanak hülye színű harisnyákat, mert tudják, hogy időnként bejön a bolond vörös nő, és megveszi.)

Na sebaj, olyan nincs, hogy engem egy ilyen szép színű harisnya cserben hagyjon első felvételkor(!), elő a tűvel, cérnával meg foltnakvalóval. (Megjegyzem, ez egy hatvan denes dög, vékonyabbal nem próbálkoznék.)

Első lépésként felhúztam a harisnyát egy alkalmatos szélességű cipősdobozra, hogy legyen nekem abból házibarkács hímzőráma, és átlátszó körömlakkal elzártam a lefutott szemeket. Ez egy piszok régi trükk, és mivel feltételezésem (meg a fb-statisztika) szerint olvasóim hetven százaléka az én korosztályomba tartozó nő, valószínűleg nem is mondok vele semmi újat nekik, de a maradék 30% talán még nem találkozott vele. Átmeneti gyorssegélyként érdemes használni, és kellő vigyázattal, hogy az ember ne ragassza hozzá a saját lábához a harisnyát. A házibarkács hímzőrámához se. Gondosan meg is vártam, hogy kopogósra száradjon.

Ezek után végtelen polármaradék készleteimből előszedegettem pár szimpatikus zöld cafatkát, és néhány kis körrel a kellő helyeken lefedtem a lyukakat. A hosszú csíkocskáknak csak annyi funkciója van, hogy ne legyen első pillantásra annyira feltűnő, foltozási akció van folyamatban. Ez az, amit úgy szoktam leírni, hogy “kuss, én így szállok le a bicikliről”.

A köröket a jól megszokott pelenkaöltéssel rögzítettem a harisnyához,

a csíkocskákat meg úgy, hogy átöltöttem fölöttük, aztán a végükhöz érve visszafelé is ugyanezt. Leírni nehéz, megmutatni könnyű, voálá:

Így festett a végeredmény még a cipősdobozon,

így azután, hogy leszedtem róla:

Holnap fel is veszem. Le ne rágjátok addig a lábatokról a harisnyát izgalmatokban.

(Elképzelhető, hogy majd még gyöngyözöm-gombozom-dekorálom, de előbb azért letesztelem, mennyire tartós az eddigi munka. Ha minden erőfeszítés ellenére tovább futkásznak a szemek, nem strapálom magam többé vele.)