Ja, körülbelül úgy, mint az aknázómolyoktól megtámadott vadgesztenyefák. Ma kivételesen éppen szeptembernek látszik az, ami odakint van, bár abból inkább a fakócska fajtának, de ne legyünk telhetetlenek. A fakócskaság ellen viszont nyilván valami alapos merénylet illendő, és én azon vagyok, virágozzék minden virág a leghupibb színben, ahogyan ez csak elképzelhető. Kár, hogy mindehhez már megint fájdalomcsilapítóért sikoltozom. Ezek a nyavalyás hónapok is egyre gyorsabban telnek, mondok.

Zsuzsi
2017/09/25 at 14:30
A szett vagány. A fájdalom monnyonle! 🙂
mák
2017/09/25 at 15:32
Várjál, ehhez még elkezdtem orrfújni és köhögni is… Ha most jön az őszi első takonykór, hát előbb-utóbb bőgni is fogok. 😦
Zsuzsi
2017/09/25 at 15:36
Az is monnyonle! 🙂 Főleg, mert az engem is elkapott… 😦