A mai nap szintén nagyrészt a szakdolgozatok jegyében zajlik, délután háromkor pláne találkozom is az egyik szerzővel, akinek a múltkoriban öt órán át kuksoltam a szövege fölött, és mondat nem maradt kijavítatlanul. Ezúttal valószínűleg az lesz a fő feladatom, hogy meggyőzzem arról, egyáltalán meg tudja csinálni, és nem mondanám, hogy különösebben lelkes vagyok.
Akkor virágozzék legalább minden virág, ehejt ni.
Minden nap más - mindennap más 
csilla75
2017/03/16 at 19:05
Ó, milyen régóta akarom az egyik pulcsimnak kicserélni az ujját egy másikéval. Kösz, hogy eszembe juttattad 🙂
mák
2017/03/16 at 19:07
Na efféle terveim nekem is vannak mindenféle pulcsikkal, csak éppen idő nincs rá. Ez elszomorít.
csilla75
2017/03/17 at 08:55
Hidd el, mindannyiunkat!
peony67
2017/03/17 at 21:57
Óóóó, ilyen szoknyám nekem is volt… vagy van is, csak éppen kihíztam belőle, de nem adok tovább rajta, mert annyira szeretem, inkább belefogyok… (fogynék, ha a pajzsmirigyem kooperálna, de hátha…) 🙂
mák
2017/03/18 at 21:37
Nekem is kéne hozzá két kiló mínusz, mert derékban kicsit szigorú.
Zsuzsi
2017/12/27 at 07:40
Na tessék, én is a szoknyát akartam dicsérni. De hát lányok, csíkokban mintás, csak keresni kell a turkálóban passzdarabnak valót…
mák
2017/12/27 at 07:48
Van egy ráépített derékpántja is, így macerásabb lenne kicsit. Meg aztán, amennyire én eljutok mostanság turkálóba…