Ma már tényleg felkúszom Esztergomba tanítási napon kívül, ott pedig lemászok az intézményi irattárba. Eredetileg csütörtökre terveztem, de szerda este határozott jeleit éreztem egy újabb takonykór készülődésének, így inkább itthon lapítottam át a csütörtököt. Eddig mindenféle vigasztaló dolgokat hallottam csak az irattárról, miszerint vigyek váltóruhát, hogy ne fülig koszosan jussak haza, meg hogy mielőtt bemennék, biztos ami biztos rugdossam meg a vasajtót, fussanak el ijedtükben az egerek. (Egeret még ugyan, úgy tűnik, nem látott ott senki, de ha ez a kötelező rituálé, én benne vagyok.)

A fentebbi körülményekből kifolyólag én nem igazán megyek élményszámba,

úgyhogy a tradícióknak megfelelően nesztek macskák.