Újabb hajnali indulás, újabb betárazott fotó. Még mindig hülyén érzem magam. Ezenfelül nyavalyásan rosszul aludtam, és ez különben is egy nehéz hét, valószínűleg a legnehezebb a félévben. Hogy mást ne mondjak, szombaton is tanítani fogok.

Az már csak hab a tortán, hogy folyik az orrom, és a szám is még mindig fáj a hétfői naptól, amikor lerobbantották a fogköveimet. Tortahabon cseresznye, hogy mindehhez egy kétdecis üveg antibakteriális plakkmegelőző lötykét hurcolok magammal, amivel öblögetnem kell.