A nagyonhétfő után egy nagyonkedd, hajnali felkeléssel, korai indulással, hosszúnappal és a körülményeknek megfelelően elmosódott fotóval. Mostanra már szinte teljesen elveszett az az előny is, amit az óraátállítás adott.

A macskák egyébként most már konzekvensen a sapkáimon tanyáznak, azoknak is új helyet kell keresnem, pedig olyan jól elvoltak egy kosárban az előszobában. Mondjuk amíg van szösztelenítő henger, annyira nem vészes a helyzet, de azért mégse tölthetek mindennap öt percet azzal, hogy macskaszőrt pucoljak a sapkámról.

Ma amúgy túláradó optimizmusomban úgy döntöttem, hiszek az időjárás-előrejelzésnek. Na, majd meglátjuk.