Kissé indiszponált vagyok máma, a napom azzal kezdődött, hogy eltávolítottam a kapu elől egy halott sündisznót. Szegénykét nem tudtam máshová tenni, mint a kukába, legyen neki könnyű a szemétdomb. (Legalább nem a macskáink voltak, hacsak nem tanulták meg kinyitni a kulcsrazárt ajtót, a mancsikáik viszont nem különösebben alkalmasak erre a célra.) Egyébként is tegnap szántam el magam arra, hogy végre eltüntessem a konyhaajtó üvegéről a Sziréna által több mint egy éve otthagyott tappancsnyomokat, szóval mitől lennék extrajó passzban.

Na de azért ma is elmentem futni, szorgosan gyártom a jegyzeteket a megírandó könyvhöz (bár egyelőre leginkább fejben), és újabb kísérleteket teszek arra, hogy a lakásunk ne úgy nézzen ki, mint egy disznóól.