Minden bizonnyal hiba antropomorfizálni ezeket a dögöket, de most már szándékos rosszindulatra gyanakszom: ahányszor éppen lenne pár nyugis napom, azt zsebkendőkupacok között töltöm. (Nyilvánvalóan sokkal rosszabb lenne, ha a munkanapjaimat csesznék szét, de azért ez sem kéjhömpöly.)
Na jó. Ma úgysem volt más tervem, mint háziloncsosba öltözötten némi tetyekvetyek – legfeljebb megnézek a Valentin-nap tiszteletére egy filmet is. Lehetőleg olyat, amiben sokat lőnek és káromkodnak. Aggyunk a romantikának.
