Indulunk Jénába, én meg a jól megszokott hisztikés állapotom helyett lassú vagyok, dekoncentrált, és meglehetősen hangosan mondogatja a fejemben valaki, hogy “kinemszarjale”. Nagyjából mindent bepakoltam, amire szükségem lehet, a többire meg ott a Mastercard, és annak még a pinkódját se felejtettem el.

Majd jelentkezem, ne reménykedjetek.