Végre sikerült renoválnom a hajszínemet, ismét stoplámpa üzemmódban vagyok. A mai napot amúgy édes hármasban töltöm itthon a varrógépemmel és a macskával. Az utóbbi persze megint leszarta nekem a kalapács nyelét, ezúttal az állán van egy seb, lövésem sincs, mitől. Egyéb baja nincs, de attól még lehet, hogy a holnapi napot ismét a dokinál kezdjük. Már alig várom, hogy ismét bedobozolhassam a cucut, és három kilométert sétálgassak vele.
Ma viszont varrok, ha a fene fenét eszik is.
(SK: a kötényruha meg a póló.)
