Vagy tán egészen az.

Egyrészt többé-kevésbé reménytelen kísérletet tettem arra, hogy beszárítsam a hajamat. Másrészt meg itt van ez a remek bakancs a “hol volt nekem a normális eszem, amikor megvettem” kategóriából. Piszok nehéz a megfelelő időjárási körülményeket megtalálni hozzá, de persze próbálkozom vele, úgyhogy eddig már kétszer is szerepelt ezen a blogon, itt meg itt.

A szoknyának viszont most egy ideig ez az utolsó fellépése, holnap végre valami mással szórakoztatom a nagyérdeműt.

(A kép természetesen még azelőtt készült, mielőtt telepakoltam volna a táskámat.)