Az elmúlt napok toprongyai után nézzünk végre valami olyat, amiben nem úgy festek, mint akit épp egy kutyuska szájából szedtek ki. Ilyen, mint az alábbi, még úgyse volt – kosztüm igen, (hozzám képest) magas sarkú cipő igen, de a kettő együtt, na olyan még nem. Ne szokjatok hozzá, nem is lesz gyakran. Egy öltözékben számomra nem csak az a fontos, hogy mennyire lesz tőle a viselőjének homokóra alkata meg csinosabb lába.

A cipő, ami rajtam van, egy vintage Bally. A koráról még becsléseim sincsenek, de lassan húsz éve az enyém, és a kollégiumi szekrények szűkössége sem vehetett rá, hogy megszabaduljak tőle. Ritkán veszem fel ugyan (ősszel meg tavasszal szokott előkerülni, tavaly ősszel pedig a bokám miatt egyáltalán nem hordtam magasabb sarkú cipőt), de eszem ágában sincs kidobni vagy elajándékozni. Még Mamától örököltem.