Általában minden évben február közepe-végén következik be az a szép tudathasadt állapot, hogy

a) halkan, de határozottan suttogni kezdenek a szekrényből a szürke meg padlizsán meg fáradtlila holmijaim, rétegekről magyaráznak nekem meg pasztellekről, meg arról, hogy nemsokára itt a tavasz,

b) az a) jelzésű cuccokat viszont (minél borúsabb az idő és nyamvadtabb volt a tél, annál inkább) megpróbálják lehurrogni a piros meg türkizkék meg pink meg más élénk színű ruhadarabok, ráadásul ők arról magyarázgatnak, hogy együtt még jobbak, szóval nyugodtan felvehetek piros pólót zöld harisnyával, jó lesz az, hadd üssön.

A januáromat nagyjából az a) kategóriájú holmikban töltöttem, szóval már megszokhattátok. A “muszáj beblogolni” miatt kevésbé vagyok hajlamos belecsúszni abba, hogy merő lustaságból kémény belsejének öltözzek, úgyhogy talán nem lesz annyira feltűnő a b) kategóriájú tarkabarkák áradása sem, de azért én szóltam, a következő hetekben roppantul finomvegyes öltözködés várható.