Ma reggel valami egészen decens szürkét akartam felvenni, de az alkotócsoport másik ötven százaléka elégedetlen volt, merthogy hol marad a rózsaszín meg a lelkesedés. Hiába mutattam rá irgalmatlanul neonrózsaszín körmeimre.

Na hát akkor tessék. Arról mondjuk lövésem sincs, miért vagyok ilyen romantikusan elmosódott, talán a kiváló fényviszonyok.

(SK: a csíkos izé, ami elvileg nyári ruha, de az ilyesmi engem nem szokott különösebben zavarni.)