Most nem foglalkozunk a hajammal, a vicces szájfényemmel meg a kinőttformának látszó pólóval (ami mellesleg méretre pontos, szóval valami más baj van vele), ehelyett a szoknyára koncentrálunk, amiről fogalmam sincs, mikor turkáltam, hol, milyen megfontolásból, miért hittem azt, hogy használni fogom, miért nem szabadultam meg tőle eddig, és mi lesz majd belőle, ha.

E pillanatban azt mondanám, hogy szatyor.