A szembántó matchy-matchy egyik példafotója következik, szinte büszke is vagyok magamra.

A szombati piachoz a legszebb csámpás zsenília kardigánomba burkolóztam bele, aminek olyan remekül alakítottam ki a nyakkivágását, hogy muszáj sálat hordanom hozzá, amíg ki nem találok valami más megoldást a problémára. A kardigánt már hordtam amúgy valamelyik szerdán: akkor a vaku miatt nem látszott eléggé, milyen ordenáré pávakék színe van. (Most sem sikerült tökéletesen visszaadni, de azért ez már közelebb van a valósághoz.) A kötényruha is volt már rajtam, de persze nem a kardigánnal együtt, pedig jól látható, hogy ezek ugyanannak a merényletnek az eredményei: a kardigán átalakítása során lebontott fonalból készültek a kötényruha alján a hullámok.

Mindehhez tetézetül további házicucc: a madárkás szatyrom, további pávakék izékkel.

Mekkora szerencse, hogy ez a város már hozzászokott a futóbolondokhoz.